Kivárás, stagnálás, bizonyos értelemben csökkenés – a kkv-szektor a túlélés és az alkalmazkodás lehetőségeit keresi az idén, miközben folyamatosan új kihívásokkal találja magát szemben. Az ipar és az építőipar kibocsátása csökken: részben a hagyományos export piacainkon tapasztalható visszaeső rendelésállomány miatt, részben a hazai lakásberuházások visszaesése, valamint az uniós és állami finanszírozású projektek hiánya és a beruházások általános csökkenése következtében. A szolgáltató szektor a visszaeső kereslettel küzd. Az agráriumban az aszály után a háborús év utóhatásai, a magas alapanyagárak és a zuhanó felvásárlási árak rontják a jövedelmezőséget.
Bár a vállalkozásoknál jelenleg van megfelelő mennyiségű likviditás - főként a korábban igénybe vett támogatott hitelkonstrukcióknak köszönhetően - ez a likviditás azonban lassan, de biztosan fogyatkozik a bizonytalan gazdasági környezetben. A kamatok alakulása, az aktuális piaci helyzet és az elérhető refinanszírozási konstrukciók pedig számottevő hatással lehetnek arra, hogyan tudják a vállalkozások pótolni lejáró hiteleiket. Kockázatot jelent, hogy egyes támogatott konstrukcióknak nincs „folytatása”, miközben a cégek beépítették azokat a finanszírozási szerkezetükbe – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, az Erste kkv üzletágának vezetője.
Sok vállalkozás működését nehezíti az uniós finanszírozások körüli bizonytalanság, a támogatások és kedvezményes hitelek elérhetősége. Az energiaárak ingadozása és a zöld átállás kérdései is fontosak, hiszen az energiaárak hosszú távú alakulása meghatározza a vállalkozások költségstruktúráját és versenyképességét. A korábban megszokottnál még mindig magasabb inflációs környezet miatt pedig nő a cégek forgóeszköz-finanszírozási igénye.
A vállalkozásoknak ebben a bizonytalan gazdasági környezetben kellene erőforrásaikat, le nem kötött kapacitásaikat arra fordítani, hogy már most megkezdjék a felkészülést az ESG-törvény előírásainak teljesítésére. Szaniszló Bálint, az Erste fenntarthatósági irodájának vezetője szerint ez versenyelőnyt jelenthet a számukra: egyrészt hatékonyabb lehet a működésük, másrészt a fellendülés időszakában már felkészülten nézhetnek szembe a kihívásokkal.
Az ESG-törvény célja, hogy elősegítse a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást a vállalkozások körében. Ez a kkv-k számára is új feladatokat jelent. A vállalkozásoknak többek közt mérniük és csökkenteniük kell a szén-dioxid-kibocsátásukat. Ehhez a legtöbb esetben energiahatékonysági intézkedésekre, beruházásokra lesz szükség, és megfelelő hulladékgazdálkodásra. Mindezeken túl a kkv-knak figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalói jólétre, és az etikus üzleti gyakorlatokra is: fókuszba kerülnek a dolgozóknak szóló képzési programok, az esélyegyenlőség, az új belső ellenőrzési rendszerek. Mindezt pedig mérni is fogják, például azok a nagyvállalatok, amelyeken nem csak a saját, hanem a beszállítóik fenntartható működését is számon kérik a jogalkotók.
Az Erste nagyvállalati ügyfeleinek már most is segít megfelelni az ESG-törvény előírásainak. A pénzintézet ESG-indexet készít a vállalatok számára idén, melyből kiderül, hogy az adott társaság működése mennyire fenntartható. Az Erste azt tervezi, hogy ilyen ESG-indexszel fogja segíteni a kkv-ügyfeleket is annak érdekében, hogy könnyebben tudjanak eleget tenni az ESG-törvény előírásainak – osztotta meg Szaniszló Bálint.
Szerdahelyi Róbert hozzátette: az Erste elkötelezett abban, hogy segítse a kkv-kat ebben a kihívásokkal teli időszakban. A bank fontosnak tartja a korrekt partneri kapcsolat fenntartását, és ügyfelei számára a legjobb pénzügyi tanácsadást és támogatást nyújtja. Az Erste kkv-üzletága az elmúlt öt évben folyamatosan a legjobb eredményeket éri el az ügyfélelégedettségi felmérésekben, köszönhetően annak, hogy a bank számára elsődleges az ügyfélkiszolgálás minősége és a hosszú távú partneri kapcsolatok fenntartása.
