Szerző: Pál Benedek | marketing.hu
Tavaly ősszel ültem egy tárgyalóban egy vidéki cég vezetőjével, akivel éppen azt vizsgáltuk, hogy mit tudunk mi adni, ami nem bukik el mint az első AI projekt. Ez egy cégen belüli chatbot volt, aminek az alap célja az volt, hogy minden adat bent van egy tudásbázisban, 0-24-ben akármikor akárki tud kérdezni. Egyetlen baj volt csak ezzel. A dolgozókat kihagyták a rendszer felépítéséből. Nagyon hasznos volt a rendszer, jól is volt megcsinálva, csak senki nem használta.
Ez a történet nem egyedülálló, ez a szabály. A Nexlynél is volt ilyen projekt az első évünkben. A különbség az, hogy mi ebből tanultunk és azt látjuk, hogy a magyar vállalkozások többsége nem teszi meg ugyanezt.
A magyar AI-valóság, számok, amikről kevesen beszélnek.
A RAND Corporation kutatása szerint az MI-projektek mintegy 80 százaléka vall kudarcot, kétszer annyi, mint a hagyományos IT-beruházásoknál. Az MIT 2025-ös jelentése még sötétebb képet fest, a generatív MI-pilotprojektek 95 százaléka nem termel mérhető üzleti értéket. Az S&P Global felmérése szerint 2025-ben a vállalatok 42 százaléka dobta ki az AI-kezdeményezései többségét, egy évvel korábban még csak 17 százalék volt.
Ezek globális számok. Itthon az alaphelyzet még nehezebb. A Digiméter kutatás évek óta méri a hazai KKV-k digitalizációs szintjét, százas skálán 40-es értéken stagnál. A DESI index szerint a magyar vállalkozások alig 60 százaléka rendelkezik alapszintű digitális képességekkel. Az MI nem a digitalizáció első lépcsőfoka, hanem a tizedik. És aki a másodikat sem lépte meg, az a tizediket nem fogja átugrani.
A Portfolio AI in Business 2026 konferenciáján is ez volt a fő üzenet, míg a nagyvállalatok skáláznak, a KKV-k többsége még az adatalapokkal küzd. Ehhez jön a „konkurens már csinál AI-t” pánik és az a reflex, hogy a technológiai döntéseket érzelmi alapon hozzák meg, nem stratégiai alapon.
Most pedig jöjjön öt hiba, ami mindent eldönt és egyik sem technológiai.
Több tucat hazai AI-bevezetést láttam belülről az elmúlt két évben. A kudarcokon át mindig ugyanaz az öt mintázat köszönt vissza. Egyik sem arról szólt, hogy a gép nem működött. Mindig arról, hogy az ember nem volt kész rá.
1. „Csináljunk valamit AI-val” — megbízás konkrét cél nélkül
A leggyakoribb mondat, amit hallok: „Szeretnénk AI-t a cégbe.” Mire kérdezem, mire konkrétan, jön a csend. A nemzetközi kutatások egybehangzóan mutatják, ahol nincs előre definiált sikerkritérium, ott a siker aránya töredéke annak, ahol a célok tiszták. A különbség nem a technológiában van, hanem abban, hogy a vezető tudja-e, mit akar elérni.
2. Az adat alagút: szemetet tesz be, szemét jön ki
Egy magyar KKV átlagos adatkezelése: Excel-táblák különböző mappákban, CRM, amibe félévet nem írt senki, ügyféladatok három helyen- pontatlanul van vezetve. Erre AI-t építeni annyi, mint homályos szemüvegen át olvasni, a betűk ott vannak, de értelmezni nem fogod őket. A Gartner előrejelzése szerint 2026 végéig az AI-projektek 60 százaléka megakad az adatelőkészítésnél.
3. „Majd az IT megcsinálja” — az üzleti oldal kibújása
Az AI-bevezetés nem IT-feladat, hanem üzleti transzformáció. Ha az autószerelőt kérjük meg, hogy tervezze meg az új üzleti modellt, ne lepődjünk meg, ha nem az lesz belőle, amit vártunk. A tartósan aktív vezetői támogatással bíró projektek sikeraránya hatszorost is meghaladhatja azokét, ahol a szponzor fél éven belül kiszáll.
4. A ChatGPT-demo vs. az éles rendszer
A vezető látott egy demót, és arra számít, hogy két hét múlva az ügyfélszolgálat is így működik. Csábító illúzió. A valóságban a sikeres projektek átlagos megtérülési ideje több mint négy év, szemben a tervezett másfél évvel. Aki erre nincs felkészülve, leállítja a projektet, mielőtt az érdemben elkezdhetne működni.
5. Nincs belső bajnok — a projekt kómába kerül
Minden sikeres bevezetés mögött van egy ember, aki nem engedi meghalni a projektet. Nem feltétlenül az ügyvezető, bárki, aki nap mint nap beleöl időt és presztízst. Ha ez az ember nincs, az MI-projekt csöndben elhal. Nincs látványos bukás. Egyszer csak senki nem nyitja meg a rendszert.
Három kérdés, amit az AI-bevezetés előtt őszintén meg kell válaszolni
A Nexlynél minden ügyféllel végigmegyünk egy rövid, de kíméletlen érettségi felmérésen. Nem azért, mert elutasítani szeretnénk bárkit, hanem mert nem akarjuk, hogy ők legyenek a következő kudarcstatisztika.
(Nagyon sok esetben kiderül, hogy az AI projektet a digitalizációnál kell kezdeni, ez már önmagában hatalmas üzleti előrelépés.)
Van-e konkrét üzleti probléma, amire az MI a válasz? Nem „digitalizáció”, nem „innováció” , hanem például: „hetenként 40 órát töltünk ajánlatírással, a konverzió 8 százalék.”
Rendelkezésre áll-e az az adat, amivel az AI dolgozni tud? Nem kell tökéletes adatbázis, de legyen tisztában a cég azzal, milyen adatai vannak, hol és milyen minőségben.
Van-e belső ember, aki napi szinten viszi a bevezetést? Nem a beszállító, nem a külső tanácsadó, hanem valaki a szervezeten belül, aki érti az üzletet és elkötelezett.
Ha a háromból kettőre nemleges a válasz, az MI-projektet nem el kell indítani, hanem először a feltételeket kell megteremteni. Ez nem visszalépés, ez a legokosabb befektetés, amit egy vezető tehet.
A 20 százalék titka
Akkor kik azok, akiknek sikerül? A válasz meglepően egyszerű, a sikeres szervezetek nem okosabbak és nem gazdagabbak. Csak türelmesebbek. Türelmesebbek ahhoz, hogy előbb rendbe tegyék az adataikat. Ahhoz, hogy kisebb lépésekben haladjanak. És ahhoz, hogy meghallgassák a csapatukat, mert az AI-t nem bevezeti az ember, hanem bevezetteti a szervezettel.
A McKinsey 2025-ös felmérése ezt alátámasztja, azok a szervezetek, amelyek először a munkafolyamataikat alakították át és csak utána választottak AI-megoldást, kétszer nagyobb eséllyel értek el jelentős eredményt.
Az AI nem varázslat. Egy eszköz, ami a megfelelő kézben rendkívüli eredményeket hoz és a rosszban rendkívüli károkat okoz. A döntés nem az, hogy bevezeted-e. Hanem az, hogy kész vagy-e rá.
● ● ●
(Pál Benedek a Nexly Digital társalapítója. A Nexly AI-alapú automatizációval foglalkozik magyar KKV-k számára.)
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk