Az elmúlt öt évben duplájára nőtt, a 2019-es 79 ezerről 2023-ra 154 ezerre emelkedett azok száma, akik betéti- vagy hitelkártyát használva fizettek valamelyik internetes játékot használva – derül ki a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, az Erste adataiból. A játékosok által erre a célra összesen elköltött összeg az említett időszakban a háromszorosára emelkedett. Az egy fizetéssel elköltött átlagos összeg 4500 forintról 5450 forintra nőtt öt év alatt. Vannak azonban olyanok, akik jóval az átlag felett költenek. Tavaly a legnagyobb, egy tranzakcióban elköltött összeg már 2,8 millió forint volt, ez a játékos ráadásul pár napon belül további két, hasonló méretű fizetést is indított.
„Az online játékokba könnyen belefeledkezhetünk, és talán a gyerekek még inkább így vannak ezzel. Egyes kiegészítők, küldetések azonban plusz pénzbe kerülnek, így a kártyaadatok megadására is szükség van. Ám a gyerekek nem mindig tudják, hogyan is működik az online fizetés, így akár nagyobb összegeket is költhetnek szüleik kártyájával” – hívja fel a figyelmet Kósa Anna, az Erste compliance vezetője.
Az Erste egyik ügyfele például egyszer csak azt vette észre, hogy néhány hónap alatt fél millió forint tűnt el a számlájáról, de nem egy összegben, hanem kisebb tételekben. Mint kiderült, óvatlanul megadta gyermekének a bankkártyája adatait, amit elmentettek egy online játék felületén. Innentől kezdve a gyermek jóváhagyás nélkül vásárolhatta meg az újabb és újabb küldetésekhez szükséges eszközöket. Hasonló történt egy másik ügyféllel, akinek a kártyájával több százszor vásároltak online platformokon a gyermekei, összesen több mint egymillió forintot költve el így. Végül az ügyfél kérésére a bank letiltotta a kártyát, hogy azokon a platformokon se lehessen használni a továbbiakban, ahol már elmentették a kártyaadatokat.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében az Erste azt javasolja:
